Szeretet

Sokan ismerik (nem vallásos emberek is) Szent Pál Korintusiaknak írt I. leveléből azt a részt, amelyet általában csak Szeretethimnuszként szoktak emlegetni, mivel sokszor elhangzik esküvőkön. Idemásolom, hogy felidézzem:

„Szólhatok az emberek vagy az angyalok nyelvén, ha szeretet nincs bennem, csak zengő érc vagyok vagy pengő cimbalom. Lehet prófétáló tehetségem, ismerhetem az összes titkokat és mind a tudományokat, hitemmel elmozdíthatom a hegyeket, ha szeretet nincs bennem, mit sem érek. Szétoszthatom mindenemet a nélkülözők közt, odaadhatom a testemet is égő áldozatul, ha szeretet nincs bennem, mit sem használ nekem.

„Szeretet” Olvass tovább!

Őszi napforduló

Szombat este.

„Anya, tejbegríz!” – mondja ő határozottan. „Mindjárt, kicsim, csak még befejezem ezt a mondatot.” (Anya blogbejegyzést ír…) Bevágtat a konyhába, kitárja a szekrényajtót, megragad egy mélytányért, és a pultra csapja: „Csináld!”

Értek én a szóból. De ő is: „Hány éves vagy, Buckó?” Mosolyog, feltartja a kis öklét, pereg róla a virágföld, de azért látszik, hogy két ujjacskája van kinyújtva.

Édes Istenem. Már két éves. Hová tűnt ez a rengeteg idő? Ákossal dúdolom halkan: két percre nem figyeltem, és negyven lettem csendben… Sőt. És most már ő is öregszik. Többé nem hónapokban mondjuk meg a korát, már ő maga mondja.

„Kétéves vajok.”